Site Meter
'Micsoda nő, az van itt rengeteg,
olyan mint ő, viszont egyetlenegy'





"Ducunt fata volentem, nolentem trahunt!"

2012. június 9., szombat

Tegnap éjjel hazafelé az ötlött az eszembe, hogy fogok én olyan pasit találni, aki még ilyenekre is eljön velem, mint a Margófeszt? Pláne EB helyett?! Na nem mintha túl jók lennének az kilátások. Pl. a Fogasházban voltunk kábé 100-an, abból olyan 5 pár. Szingli pasi asszem zéró egyébként. Na meg nem mintha egyébként annyira válogathatnék a jelentkezők között, hogy újabb szűrőfeltételt szabhassak. :)
Na mindegy, ez nem is fontos. Ami fontos, hogy csodás este volt. Pár napja magyaráztam Rékának, hogy megyek a Háy-ra, mert egyszer én láttam őt Pulán a Művészetek völgyében, ahol beszélgetett az Adlföldivel, és jajdejó volt, meg egyébként is, az jó lesz. Aztán tegnapelőtt rájöttem, hogy az nem is a Háy volt, hanem az Alexandra könyvesház igazgatója (a Matyi Dezső, vágta rá Réka, mert nekem ilyen okos barátaim vannak), és ugyanott, egy másik napon (lehet, hogy másik évben) láttam egyébként a Rátóti Zoltánt, aki a Bogyósgyümölcskertész fiából adott elő részleteket, ami szintén király volt. Szóval jól megcsaltam az emlékezetemet, mert igazából akkor én a Háy-t tulajdonképpen nem is láttam. Sőt, igazából csak a Bogyósgyümölcskertész fiát olvastam tőle, amit egyszer a fateromnak vettem meg ajándékba, nem is tudom, milyen indíttatásból. Egyszóval én tulajdonképpen nem is ismertem annyira Háy-t. 
Aztán hamar kiderült számomra a Háylanden, hogy a Háy - jól sejtettem - egy hatalmas fazon, nagyon okosakat mondott, imádnivaló volt (valamiért Özpetek jutott eszembe, ő ilyen erre a világra szakadt bölcs tündér, mint a Háy). Aztán ott volt ez a fura fazon, aki gitárt hangolt, fura kis manó. Azt tudtam, hogy hogy hívják, de azt nem, hogy ki ez. Aztán ahogy működött a színpadon, ahogy összehunyorított a többiekkel, szívembe zártam a Beck Zolit, közben erősödő gyanúval, hogy ez a srác biz a 30Y énekese lehet, amit Réka később meg is erősített. A 30Y-t eddig nem szerettem, tavaly is elmenekültem róla Hegyalján, de ígérem, most fogok adni neki még egy esélyt ennek a koboldfiúnak a kedvéért. És persze még a Mucsi is ott volt, előadott egy monológot a Nehézből, továbbra is rajongója vagyok. 
A Kapa-Pepe párosból egyébként ő volt jobb az este, Scherer később a Fogasházban sajnos a szokásos Pepét hozta, és nem valami újat mutatott. Nem baj, ő azok közé tartozik, bármit csinál, imádom. Ez a rendezvény érdekes és vicces volt inkább, kortárs magyar írók olvasták fel saját novelláikat a Fogasház kiürített lakásaiban. Volt köztük jó és kevésbé jó, de azért a hangulat megvolt. A legviccesebb talán a Garaczi volt, aki elmondta, hogy ő most abban a lakásban olvas fel nekünk, ahol egyébként ő valóban élt a 80-as években. Fless volt.
Szóval kell nekem minden, ami Háy. Olvasni, nézni. Durva egyébkén, 35-40-nek néz ki a csávó, közben meg elmúlt 50.
Ma is mennék, de nem lehetek két helyen, így fájó szívvel lemondok az Európai irodalom éjszakájáról, meg Karen Blixenről, meg a Wattican Punk Ballet-ről, de Ti menjetek, mert kurvajó lesz, biztos!

Nincsenek megjegyzések: